A v�mp�r egy misztikus l�ny a n�pi kult�r�ban, rendszerint egy �jra fel�ledt emberi holttest, ami emberi vagy �llati v�ren �l, �s sok esetben term�szetfeletti er�kkel rendelkezik, mint az emberfeletti er� �s gyorsas�g, �llatok f�l�tti hatalom vagy �tv�ltoz�s.N�h�ny kult�r�ban nem-emberi v�mp�rok (p�kok, kuty�k, d�monok vagy ak�r n�v�nyek) is szerepelnek, de a v�mp�rizmus leggyakrabban emberekre korl�toz�dik.
A v�mp�rizmus a t�rt�nelemben �s a pszichol�gi�ban arra utal, amikor valaki emberi vagy �llati v�rt iszik; rendszerint a nyakon kereszt�l, ahol a legk�nnyebb a hozz�f�r�s a f� art�ri�khoz. Bizonyos helyeken az emberek hitt�k, hogy term�szetfeletti hatalomra tehet szert, aki m�s v�r�t megissza.
Ha a t�rt�neti m�ltat tekintj�k, a v�mp�rokat m�r az �kori g�r�g�k is ismert�k, �k emberszer� d�monokban hittek, akik a v�r�nket sz�vj�k �s betegs�geket  terjesztenek. Empus�nak h�vt�k azt a v�riv� n�st�ny d�g�t, ami az �kori g�r�g sz�nm�vekben k�s�rtett. A lamia vagy brukolakhosz, �gy h�vt�k az �kori g�r�g�k az �ltalunk ma ismert v�mp�rt. A m�tosz szerint a v�mp�r mindig udvariasan kopogtat a h�z ajtaj�n, ez�rt a g�r�g�kn�l elterjedt szok�s volt, hogy az udvarias, egyszeri kopogtat�sra nem nyitnak ajt�t. A r�gi Assz�ri�ban  az ekimmu volt ismert. Ez �let�ben ember volt, de ha valaki a hal�la ut�n felel�tlen�l nem temette el rendesen, akkor ekimmu lett bel�le. Ennek k�vetkezm�nyek�nt azt�n el�gg� szomjas �s �hes lett, �s a tov�bbiakban v�rsz�v�k�nt "�lt".
A v�mp�r alakja er�sen �sszek�t�dik a v�r mot�vum�val, tekintve, hogy a v�mp�r (m�r) halott �s f�l-l�t�nek fenntart�s�hoz v�rre, ergo �letre van sz�ks�ge az �letben marad�shoz. A kereszt�nys�g  felbukkan�s�val a v�mp�r alakja m�g szorosabban �sszek�t�d�tt az �rd�ggel �s a gonosszal �s a n�pi mot�vumokba beker�lt el�z�s�nek kereszt�nyi jellege is.                                                                                   
                                                                                   forr�s:Wikip�dia